A KSH 2020. december elejétől (a november 30–december 6-i héttől) méri, mekkora az oltási hajlandóság a lakosság körében a koronavírus ellen. A felmérés első hetében még csak a megkérdezettek 15%-a válaszolt igennel arra, hogy beadatná magának valamelyik vakcinát, míg február végére (a február 22–28-i héten) már 42%. Utóbbi már azokat a személyeket is tartalmazza, akik már megkapták legalább az első oltást. Ezzel párhuzamosan az oltást ellenzők, illetve a bizonytalanok és nem válaszolók aránya is csökkent közel három hónap alatt.
Az átlagnál lényegesen nagyobb arányban szánnák rá magukat az oltásra a felsőfokú végzettségűek, valamint a veszélyeztetettebb 65–74 évesek (a legidősebb megkérdezett korcsoport tagjai). Február végén már 61, illetve 69%-uk felelt igennel. Az életkor előrehaladtával egyre nagyobb a beoltás támogatása.
Az oltási hajlandóságot számos tényező befolyásolja. A járvány súlyossága (megbetegedések, halálozások száma), a médiában megjelenő információk (a kormányzati kommunikációt és a közösségi oldalakat nem számítva), az oltóanyag biztonságossága egyre több ember oltáshoz való hozzáállását nagymértékben vagy teljesen befolyásolja.
A felmérésből nem derül ki, hogy e tényezők az oltás felé vagy ellene húzzák az emberek véleményét, de az oltási szándék növekedése azt sugallja, az egyes elemek hozzájárulnak a vakcinákba vetett bizalom erősödésébe.
