A KSH 2020. december elejétől (a november 30–december 6-i héttől) méri, mekkora az oltási hajlandóság a lakosság körében a koronavírus ellen. A felmérés első hetében még csak a megkérdezettek 15%-a válaszolt igennel arra, hogy beadatná magának valamelyik vakcinát, míg február végére (a február 22–28-i héten) már 42%. Utóbbi már azokat a személyeket is tartalmazza, akik már megkapták legalább az első oltást. Ezzel párhuzamosan az oltást ellenzők, illetve a bizonytalanok és nem válaszolók aránya is csökkent közel három hónap alatt.

Az átlagnál lényegesen nagyobb arányban szánnák rá magukat az oltásra a felsőfokú végzettségűek, valamint a veszélyeztetettebb 65–74 évesek (a legidősebb megkérdezett korcsoport tagjai). Február végén már 61, illetve 69%-uk felelt igennel. Az életkor előrehaladtával egyre nagyobb a beoltás támogatása.

Az oltási hajlandóságot számos tényező befolyásolja. A járvány súlyossága (megbetegedések, halálozások száma), a médiában megjelenő információk (a kormányzati kommunikációt és a közösségi oldalakat nem számítva), az oltóanyag biztonságossága egyre több ember oltáshoz való hozzáállását nagymértékben vagy teljesen befolyásolja.

A felmérésből nem derül ki, hogy e tényezők az oltás felé vagy ellene húzzák az emberek véleményét, de az oltási szándék növekedése azt sugallja, az egyes elemek hozzájárulnak a vakcinákba vetett bizalom erősödésébe.

Sokan már megtalálták a párjukat, de vannak, akik talán most is az igazi után fürkészve sétálnak az utcákon, készen arra, hogy bármikor rájuk találjon a szerelem. A szingliket sokan a nagyvárosban élő, diplomás, anyagilag független, 30-as, 40-es éveikben járó, gyermektelen nőkkel azonosítják, akik számára a karrier és a szórakozás a legfontosabb. Valóban így van ez?

A rendszerváltás óta teljesen átalakult a hazai személyautós paletta, ami igen jó hír, hiszen a régi szocialista kocsik helyét korszerűbb autók vették át Magyarország útjain.

Míg 1993-ban még taroltak a Ladák, a Trabantok és a Wartburgok, manapság már az Opel és a Suzuki viszi a prímet, derült ki a KSH adataiból.

A látványos átalakulás részletei animációnkban láthatók, az autók átlagéletkorával kapcsolatos, kevésbé kedvező adatokról pedig itt olvashat bővebben.

December 6-án ismét meglátogatja a Mikulás a legfiatalabbakat, hiszen munkavégzési engedélyének köszönhetően rá nem vonatkozik a kijárási tilalom, szabadon mászkálhat fel-alá a kéményeken.

A 2019-es adatok szerint a 4 millió 120 ezer magyarországi háztartásból 1 millió 209 ezerben volt gyermek, tehát tízből háromban. Ahol két felnőtt nevelt, 413 ezer háztartásban egy, 317 ezerben 2, 121 ezerben legalább három gyermek élt. Emellett 143 ezer háztartásban egyedül nevelt egy felnőtt egy vagy több gyermeket, illetve 215 ezer egyéb összetételű háztartásban is lakott gyermek.

Ha minden gyermekes háztartásnál, szüntelenül egy másodpercig dolgozna a csizmák megtöltésével, utazási idő nélkül is 336 órába, azaz két hétbe telne, mire az összessel végezne. De hát a Télapó azért Télapó, hogy ilyen kihívásokat is rutinból megoldjon egyetlen este alatt.

Amennyiben a 18 év alattiaknak visz ajándékot – függetlenül attól, hogy hisznek-e benne vagy sem –, úgy 1 millió 709 ezer személy szerepel a listáján.

Adatok forrása: KSH (2020. 12. 05. állapot szerint) Stadat táblái itt és itt.

Az Amerikából származó „Black Friday” (a magyarul kevésbé jól hangzó „Fekete Péntek”) akció során az üzletek jelentős kedvezményekkel csábítják a fogyasztókat, elindítva a karácsonyig tartó áruvásárlási rohamot.

Eredetileg november végén tartották, de a hirdetők újabban szinte már a hónap elejétől bombázzák vonzóbbnál vonzóbb ajánlatokkal az embereket.

Magyarországon is egyre népszerűbb a kereskedelemben ez a kampány, ami meglátszik a novemberi kiskereskedelmi adatokon: a nem élelmiszert (pl. műszaki cikket, ruhát, könyvet) áruló boltok forgalma 2017 óta ebben a hónapban a második legnagyobb, csak a december előzi meg. Az előző évhez viszonyított növekedés novemberben szintén az egyik legjelentősebb szokott lenni.

Egyre gyakrabban rendelünk termékeket csomagküldő szolgáltatás és/vagy internetes vásárlás keretében. Ennek felfutása hosszabb ideje megfigyelhető, de a Black Friday hatása jól látszik a novemberi számokon, hiszen 2016 óta minden évben ebben a hónapban volt a legnagyobb az online kiskereskedelmi forgalom aránya a nem élelmiszert áruló üzletekben.

Adatok forrása: KSH, évközi 4.4.9. Stadat tábla (2020. 11. 19. állapot szerint)

Az adatok a „Nem élelmiszertermék jellegű” kategóriára vonatkoznak, a benzinkutak, járműüzletek forgalmát nem tartalmazzák.