Péntektől, 2021. április 30-tól megszűnik a távirat küldésének lehetősége a magyarországi postákon, amit az 1850-es évektől lehetett igénybe venni.

A KSH 2020. december elejétől (a november 30–december 6-i héttől) méri, mekkora az oltási hajlandóság a lakosság körében a koronavírus ellen. A felmérés első hetében még csak a megkérdezettek 15%-a válaszolt igennel arra, hogy beadatná magának valamelyik vakcinát, míg február végére (a február 22–28-i héten) már 42%. Utóbbi már azokat a személyeket is tartalmazza, akik már megkapták legalább az első oltást. Ezzel párhuzamosan az oltást ellenzők, illetve a bizonytalanok és nem válaszolók aránya is csökkent közel három hónap alatt.

Az átlagnál lényegesen nagyobb arányban szánnák rá magukat az oltásra a felsőfokú végzettségűek, valamint a veszélyeztetettebb 65–74 évesek (a legidősebb megkérdezett korcsoport tagjai). Február végén már 61, illetve 69%-uk felelt igennel. Az életkor előrehaladtával egyre nagyobb a beoltás támogatása.

Az oltási hajlandóságot számos tényező befolyásolja. A járvány súlyossága (megbetegedések, halálozások száma), a médiában megjelenő információk (a kormányzati kommunikációt és a közösségi oldalakat nem számítva), az oltóanyag biztonságossága egyre több ember oltáshoz való hozzáállását nagymértékben vagy teljesen befolyásolja.

A felmérésből nem derül ki, hogy e tényezők az oltás felé vagy ellene húzzák az emberek véleményét, de az oltási szándék növekedése azt sugallja, az egyes elemek hozzájárulnak a vakcinákba vetett bizalom erősödésébe.

Sokan már megtalálták a párjukat, de vannak, akik talán most is az igazi után fürkészve sétálnak az utcákon, készen arra, hogy bármikor rájuk találjon a szerelem. A szingliket sokan a nagyvárosban élő, diplomás, anyagilag független, 30-as, 40-es éveikben járó, gyermektelen nőkkel azonosítják, akik számára a karrier és a szórakozás a legfontosabb. Valóban így van ez?

Hosszú ideje a legnézettebb televíziós műsornak számít az amerikai foci bajnokság (NFL) döntője, a Super Bowl, amit magyar idő szerint ezen a hétvégén (február 7.) vasárnapról hétfőre virradó éjjel rendeznek. Több mint százmillió amerikai telepszik a tévéképernyő elé ilyenkor, és szerte a világon még sok-sok millióan tesznek ugyanígy, akár egyéb eszközökön is követve a csúcseseményt.

A sport iránt közömbösek is találhatnak kedvükre valót a műsorban a félidei zenés show, vagy akár a reklámok formájában, melyekre a hirdetők frappáns, egyedi megoldásokkal készülnek. A közvetítés aktuális televíziótársasága (a három szerződött cég éves rotációban adja a döntőt) rendesen meg is kéri az árat a reklámért: manapság már több mint 5 millió dollárt kell kicsengetni egy félperces blokkért.

Animációnkon megmutatjuk, hogy lőtt ki a nézők száma, illetve a reklámblokkok ára az első, 1967-ben rendezett Super Bowltól kezdve a tavalyi, 2020-as döntőig. (Az első döntőt két tévétársaság közvetítette, ezért az 1967-es nézőszám meghaladja a következő évekét. Az 1967-es reklámdíj a két társaság átlagából származik.)

Az idei párosítás (Kansas City Chiefs – Tampa Bay Buccaneers) ismét kedvező nézettséget ígér, hiszen a címvédő csapat és napjaink talán legjobb irányítója, Patrick Mahomes találkozik a történelem egyik legjobbja, a 43 éves hatszoros bajnok, Tom Brady csapatával.

Az adatok forrása itt érhető el.

A rendszerváltás óta teljesen átalakult a hazai személyautós paletta, ami igen jó hír, hiszen a régi szocialista kocsik helyét korszerűbb autók vették át Magyarország útjain.

Míg 1993-ban még taroltak a Ladák, a Trabantok és a Wartburgok, manapság már az Opel és a Suzuki viszi a prímet, derült ki a KSH adataiból.

A látványos átalakulás részletei animációnkban láthatók, az autók átlagéletkorával kapcsolatos, kevésbé kedvező adatokról pedig itt olvashat bővebben.