A KSH 2020. december elejétől (a november 30–december 6-i héttől) méri, mekkora az oltási hajlandóság a lakosság körében a koronavírus ellen. A felmérés első hetében még csak a megkérdezettek 15%-a válaszolt igennel arra, hogy beadatná magának valamelyik vakcinát, míg február végére (a február 22–28-i héten) már 42%. Utóbbi már azokat a személyeket is tartalmazza, akik már megkapták legalább az első oltást. Ezzel párhuzamosan az oltást ellenzők, illetve a bizonytalanok és nem válaszolók aránya is csökkent közel három hónap alatt.

Az átlagnál lényegesen nagyobb arányban szánnák rá magukat az oltásra a felsőfokú végzettségűek, valamint a veszélyeztetettebb 65–74 évesek (a legidősebb megkérdezett korcsoport tagjai). Február végén már 61, illetve 69%-uk felelt igennel. Az életkor előrehaladtával egyre nagyobb a beoltás támogatása.

Az oltási hajlandóságot számos tényező befolyásolja. A járvány súlyossága (megbetegedések, halálozások száma), a médiában megjelenő információk (a kormányzati kommunikációt és a közösségi oldalakat nem számítva), az oltóanyag biztonságossága egyre több ember oltáshoz való hozzáállását nagymértékben vagy teljesen befolyásolja.

A felmérésből nem derül ki, hogy e tényezők az oltás felé vagy ellene húzzák az emberek véleményét, de az oltási szándék növekedése azt sugallja, az egyes elemek hozzájárulnak a vakcinákba vetett bizalom erősödésébe.

Nem csak vécépapírból vettünk sokat a koronavírus-járvány első hónapjai során, de pontosan miből, mennyi fogyott? Ennek néztünk utána!

2020 szeptemberétől külföldi állampolgárok csak szigorú feltételekkel látogathatnak Magyarországra, és a magyaroktól is többlet erőfeszítéseket követel a hazatérés. Ez visszaszorította a repülős utazásokat, a légitársaságok pedig járattörlésekkel reagáltak a csökkenő keresletre.

Augusztus utolsó hét napjában (augusztus 25. keddtől 31. hétfőig) még több mint 400 menetrend szerinti járatpár repült a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre/ről, ez a szám fokozatosan a harmadára csökkent október elejére. (A heti bontás a légiforgalom heti ciklikussága miatt indokolt, s mivel szeptember 1. keddre esett, a hét napos periódusok keddtől hétfőig tartanak.)

A járattörlések nem egyformán érintették a különböző viszonylatokat. A járvány külföldi élénkülése és a kapcsolódó utazási korlátozásokból eredően a légitársaságok már augusztus végén kivettek néhány desztinációt a budapesti menetrendjükből, majd ahogy érzékelték a foglalások csökkenő trendjét, szeptember első két hetében még több járatot töröltek.

A mediterrán térségek – például a görög szigetvilág – egy része a nyaralási főszezon végével amúgy is kiesett volna az elérhető helyszínek közül, de a Dél-, valamint Észak-Európából érkező és oda induló járatok száma drasztikusan megcsappant októberre, alig maradt belőlük.

A korábbi legsűrűbben repült városok közül London, Párizs és Varsó irányába mintegy felére csökkent a heti járatpárok mennyisége, Amszterdam és Frankfurt irányába ugyanakkor nem fogyatkozott meg jelentősen.